Az első képek a Titánról >> A Titánról az első felvételek szerda hajnalba érkeztek meg a Földre. Az első képeket, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Madridban elhelyezett antennája vette. A felvételek egy sűrű ködbe burkolódzó Szaturnusz-holdat mutatnak. A NASA szakértői remélik, hogy a képek élességén javítani tudnak, de tartanak attól is, hogy a Spanyolországban uralkodó rossz időjárás zavarokat, interferenciát okozhatott a világűrből érkezett adatok vétele során.
Az elrepülés során a Cassini adatokat is gyűjtött a hold felső légköréről. A Titán a Naprendszer egyetlen holdja, amely kiterjedt, sűrű légkörrel rendelkezik. A légnyomás a holdon állva a földi normálérték másfélszeresét is elérheti. A légkör túlnyomórészt nitrogénből, némi metánból és más szerves vegyületekből áll.
Előkészületek a Titán „meghódítására” A légkör jellemzőinek ismerete döntő fontosságú a Cassini küldetésének egyik legnagyobb művelete szempontjából, amely során az egyelőre a szondán pihenő Huygens leszálló egység leereszkedik majd a hold felszínére. A leszálló egység karácsony éjjelén válik le a szondáról, és a tervek szerint 2005. január 15-én ér földet.
A Cassininek mostani elrepülés során az is feladata volt, hogy a Huygens tervezett leszállóhelyéről felvételeket készítsen. Sikeres leszállás esetén a kapcsolat maximum két óráig él majd a Föld és a Titán között. Ez idő alatt a hold felfedezőjéről elnevezett Huygens jónéhány mérést végez majd: szerencsés esetben megállapítja a titáni óceánok hullámjainak magasságát, frekvenciáját, a „víz” összetételét, mélységét, sőt, mivel a leszállóegységre kamerát is szereltek, ha minden jól megy felvételeket is készít.
A Cassini egyébként az elrepülés során a hold gravitációját kihasználva csekély mértékben módosította röppályáját is, már a következő, december 13-ai megközelítésre készülve. A négy év alatt a Cassini 45-ször repül majd el az élet kialakulása szempontjából a Naprendszer egyik legizgalmasabbnak tartott holdja mellett.
|
Több felvétel összedolgozásából készült kép
|
Sötétben tapogatózva Sűrű légköre miatt eddig viszonylag keveset tudunk a Titánról. Ami ismert, hogy a holdon cudar hideg, mínusz 170 fok uralkodik. Ebben a hidegben nem létezhet folyékony halmazállapotú víz; elképzelhető azonban, hogy metán vagy etán óceánok, tavak találhatók a Titánon.
Az Arecibo óriás rádióteleszkóppal végzett vizsgálatok (pontosabban a visszaverődött hullámok mintázatai) arra engednek következtetni, hogy a hold 75 százalékát óceánok, tengerek boríthatják, és ilyen hidegben, illetve figyelembe véve a Titánon uralkodó nagy nyomást, csak az említett két gáz válhat cseppfolyóssá.
A szénhidrogén óceánokon kívül feltehetően vastag jégréteg húzódik a hold felszínén. A Titán egyébként átmérőjét tekintve kisebb mint a Mars, de nagyobb, mint a Merkúr. Érdekesség, hogy tömege viszont 60 százalékkal kisebb a Merkúrnál, ami azzal magyarázható, hogy csak felerészben kőzet – felerészben jégből állhat.
|
A Titán jellemzői |
1655-ben Christiaan Huygens fedezte fel
Tömege: 0.02259 földtömeg
Átmérője: 5150 kilométer
Szaturnusztól való távolsága: 1.200.000 kilométer
Forgási ideje: 15,94 nap
Keringési ideje: 15,94 nap
Légköri nyomása: a földi nyomás 1,6-szorosa
Felszíni hőmérséklete: mínusz 170 Celsius fok
A felszínét érő napfény mennyisége: a földi napsugárzás egy ezreléke | |