Mi a logika a billentyűzet betűinek sorrendjében?

  2004.12.08. 22:41

Igaza van Olvasónknak, a betűk elrendezése – a számokkal ellentétben – igencsak esetlegesnek tűnik, és állíthatjuk, hogy nem is optimális. Gondoljunk csak a középső sor bal szélén elhelyezkedő a betűre, amely az egyik leggyakrabban előforduló betű, ennek ellenére, ha a gépírás hagyományos kötött ujjrendje szerint gépelünk, a többség számára leggyengébb ujjal, a bal kéz kisujjával kell ütnünk.

A rendező elv valójában egy technikai probléma megoldására való törekvés volt: az első írógépeken a szomszédos billentyűk egymás után leütve összeakadtak. Ezért a betűket igyekeztek úgy elhelyezni, hogy az egymást gyakran követő betűk egymástól minél távolabbi billentyűkre kerüljenek.

Az első ún. QWERTY-billentyűzetet használó írógépet (a billentyűzet a nevét a felső sor első hat betűjéről kapta) 1860-ban készítette Amerikában Christopher Latham Sholes, ezt 1874-től a Remington cég is gyártani kezdte. Az azonban, hogy az írógépek piacán akkor piacvezető cég ezt a billentyűzet-kombinációt ajánlja, nem lett volna elég ahhoz, hogy az egész világ e szerint gépeljen a mai napig.

Szükség volt a felhasználók megelégedésére is. A QWERTY-billentyűzeten fejlesztette ki a gyorsgépelés (ún. vakírás) nyolcujjas módszerét az 1880-as években egy Cincinnati gyorsíró tanár, Mrs. L.V. Longley. Sőt, nem csak kifejlesztette, oktatni is kezdte. Ráadásul 1888-ban egy nagyszabású gépíró versenyen azt is bebizonyította, hogy QWERTY-billentyűzeten és az ő módszerével a leghatékonyabb gépelni.

A QWERTY-billentyűzet annak ellenére fennmaradt, hogy a nem optimális betűsorrend és a mechanikai súrlódás miatt a gépírók ujjaira igen jelentős terhelés esett. Az 1900-as évek elején Amerikában, ahol a legtöbb gépírót foglalkoztatták, kiugróan nagy volt a gépelés miatt ízületi betegségekben szenvedők száma.

A problémát 1930 körül August Dvorak billentyűzete volt hivatott orvosolni, amelyen a betűk már a tényleges gyakoriságuk alapján helyezkedtek el. Például az összes magánhangzó a középső sorban helyezkedett el a Dvorak-billentyűzeten.

A megszokás azonban győzedelmeskedett, maradt a QWERTY-billentyűzet. A sorozatban gyártott számítógépek klaviatúrájára az IBM hatott leginkább, amely szintén átvette a már megszokott betű kiosztást.