|
Gyermekeink kzl lesz, aki 150 vig l
2004.11.03. 13:32
 A ma l gyerekek kzl van, aki mg 2150-et is megli. Hossz letnk titka nagy agymretnk s trsas hajlamunk.
A ma l gyerekek nmelyike mg 2150-ben is lni fog – nyilatkozta Steven Austad, az amerikai Texas Egyetem Egszsgtudomnyi Kzpontjnak munkatrsa a BBC Online-nak. A kutat gy vli, olyan krnyezeti feltteleket teremtettnk magunknak, amelyek minden eddigieknl biztonsgosabbak. Ez az ember evolcijt alapjaiban befolysol vltozs. gy fajunk a jvben mg az orvostudomny tovbbi fejldse nlkl is fokozatosan lassul temben regszik majd.  A fejlett orszgokban folyamatosan nvekszik a kilencven, szz v felettiek arnya – s a kutatk szerint egyelre nincs semmi jele annak, hogy a trend megtorpanna. Nem csoda, hogy a nyugati orszgok szmra egyre srgetbb feladat a nyugdjrendszerk talaktsa. Vilgszerte jellemz tovbb, hogy az iparilag elmaradott orszgokban szintn nvekszik azok arnya, akik megrik a 70-80 ves kort, pedig az ilyen orszgoknak gyakran az egszsggyi rendszerk is elmaradott. Dr. Austad meglep elrejelzse rszben az llatvilg demogrfiai adatain alapul. Szmos emls faj test- s agymretnek arnyt tanulmnyozva, a kutat gy vli, hogy az emberre e kt tnyez alapjn csupn 30-40 vnyi let vrna. Abszolt rtkben kiemelked mret agyunk s trsas sztneink rvn azonban tlagos lettartamunk jelentsen magasabb ennl. Az llatvilgban a magnyos darazsak tlagosan 10-14 napot lnek, mg trsas rokonaik 2-3 vet is megrhetnek. A trsas szervezds szempontjbl kiemelked termeszek vagy hangyk esetben a kirlyn szintn hossz let, egyes fajoknl 2-3 vtizedig is ell. A dnten kzssgben l oroszlnok is tovbb lnek, mint a tbbnyire magnyosan vadsz tigrisek. „Amint valaki rendelkezik „fszekkel” s vannak segti, az elhallozs valsznsge jelentsen cskken” – vli az amerikai kutat. „Mg nomd seink ritkn ltek 40-50 vnl tovbb, a ma l ember lettartama messze meghaladja a testmretbl kvetkez lettartamot. Ennek oka pedig csak az lehet, hogy biztonsgot ad kzssgekben lnk” – nyilatkozta Austad a BBC-nek.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
