Nyilv�n a technika �nmag�ban kev�s egy j� fot�hoz, de a digit�lis f�nyk�pez�s (az �rz�kel�k bizonyos hi�nyoss�gaib�l fakad�an) egyel�re sokkal ink�bb megk�veteli a precizit�st, mint az anal�g fotogr�fia. L�ssuk, mik azok az alapvet� fogalmak, amikkel tiszt�ban kell lenn�nk, ha "l�t�sunk" m�r van, de a technika m�g nem mindig engedelmeskedik.

F�ny�rz�kenys�g

A digit�lis g�pekn�l az �gynevezett ISO �rt�k mutatja, milyen �rz�keny a f�nyre az �rz�kel� fel�let. Az ISO a kor�bban haszn�lt ASA rendszert v�ltotta fel, azzal megegyezik, viszont nemcsak amerikai, hanem nemzetk�zileg elfogadott m�rt�kegys�g. Ez az �rt�k megmutatja, hogy adott id� alatt egy meghat�rozott m�ret� ny�l�son �t bees� f�nyb�l mennyit fog fel az �rz�kel�nk. Alacsony ISO �rt�k kev�s r�gz�tett f�nyt �s alacsony zajszintet, szemcs�ss�get jelent, m�g magasabb �rt�kekn�l er�sebb k�pzaj mellett sokkal t�bb f�nyt r�gz�t az �rz�kel�. B�r ez a filmek eset�ben is igaz, a CCD- vagy CMOS-�rz�kel�kn�l m�s oka van a k�pzaj kialakul�s�nak. Magasabb �rz�kenys�ghez magasabb fesz�lts�g sz�ks�ges, ami az �rz�kel� felhev�l�s�t eredm�nyezi, v�g�l ez okozza az oda nem ill�, sz�nes pontok megjelen�s�t a k�pen (figyelem - er�sen leegyszer�s�tett megfogalmaz�s, a teljes igazs�g komoly tudom�nyos fejteget�st ig�nyelne).

Alapvet�en minden �rz�kel� termel egy bizonyos mennyis�g� k�pzajt, a gond csak akkor kezd�dik, ha ezek az �gy sz�letett k�ppontok intenz�vebbek az �rz�kelt k�ppontokn�l. Ez�rt van, hogy a k�pzaj a s�t�tebb r�szekn�l hamarabb �rv�nyes�l, hisz oda kev�s foton �rkezik, �gy a magasabb intenzit�s� zaj jobban l�that�, ezzel szemben a nappali �gboltot fot�zva sokkal kev�sb� felfedezhet�. Helyesen expon�lt k�phez magasabb ISO �rt�kn�l cs�kkenten�nk kell az �rz�kel�re ker�l� f�ny mennyis�g�t (r�videbb z�rid� vagy sz�kebb rekesz), alacsonyabb ISO �rt�kn�l n�veln�nk kell azt (hosszabb z�rid�, t�gabb rekesz). K�tszer akkora ISO �rt�k fele akkora z�rid�t, n�gyszer akkora ISO �rt�k negyed akkora z�rid�t jelent. Egyfajta alap�rt�knek tekinthet� az ISO 100, amivel f�nyes nappal minden �tlagos helyzetben tudunk fot�zni �llv�ny �s kieg�sz�t� vil�g�t�s n�lk�l, k�zb�l.

Z�rid�

Az expoz�ci� legegyszer�bb param�tere. K�t dolog f�gg t�le: az �rz�kel�re jut� f�ny mennyis�ge, illetve a r�gz�t�s idej�nek hossza, ami mozg� t�ma �s hosszabb id� eset�n elmos�dott form�kat eredm�nyezhet. Ha van lehet�s�g�nk hosszabb z�rid�vel fot�zni, haszn�lhatunk alacsonyabb ISO �rt�ket, �gy tiszt�bb, zajmentesebb lesz a k�p. A pillanatok igazi kifagyaszt�s�ra a sz�ls�s�gesen r�vid z�rid�k alkalmasak (t�bbnyire 1/1000 m�sodperc alatti �rt�kek), de ehhez vagy sok f�ny vagy magas f�ny�rz�kenys�g sz�ks�ges. Napf�nyben egy �tlagos f�nyk�pez�g�ppel k�nnyed�n expon�lhatunk ezredm�sodperces z�rid�kkel, gyenge f�nyn�l rengeteg k�ls� f�nyforr�sra (f�leg vakukra) van sz�ks�g�nk.

R�vid z�rid�vel el�rhet� hat�s, a v�zcseppek "megdermednek" a leveg�ben (1/200 mp-es z�rid�, k�ls� vakuval vil�g�tva)

A m�lys�g�less�g k�l�nb�z� rekesz�ll�sokn�l (1,4, 8, 22)