Az �jszaka s�t�tj�ben lopakodott. �rnyelf l�t�re a rejt�zk�d�s nem okozott k�l�n�sebb odafigyel�st sz�m�ra. L�pteit elnyomta a s�rgul� leveleket t�ncoltat� szell� zaja. Nappal nehezebben vad�szhatott volna; a d�monok barlangok m�ly�re rejt�ztek. A csillagok f�nye azonban el�csalogatta �ket. Mivel egy nap m�lva meg is t�rt�nik a csoda: a m�gi�k legyeng�lnek, a holdak hat�sa �gy teljesedik ki. Egy vonalba rendez�dve k�t napig meg is tarj�k ezt az alakzatot. Minden var�zsl�, m�gus, boszork�ny, druida �s s�m�n �rz�kelni fogja a h�rom �gitest hat�s�t. Ez a jelens�g hatvannyolc �s f�l �venk�nt ism�tl�dik meg. La'r�on m�r k�t esetet is t�l�lt �s most k�zeleg a harmadik. Az �rnyelf k�tsz�z�t �ve tapodta a Mindens�g f�ldj�t. �lete sor�n megtanulta a legt�bb faj var�zslatait, de kiv�telesen nagy tehets�get mutatott a fekete m�gia ter�n. Gyorsan h�rnevet szerzett, mivel �t �ves kor�t�l �tvenh�rom �ven �t d�monvad�sznak tanult. A b�lcs �rnyelf var�zsl�k a j�v�be tekintettek �s megj�solt�k v�gzet�t. K�rd�sek n�lk�l el is k�ldt�k tanulni; �m La'r�on legbel�l �rezte, hogy nem ez a sorsa. M�gus szeretett volna lenni. Mesterei engedtek k�r�s�nek �s fejlett harci k�pess�gei mell� megszerezhette a Tud�st. A Tud�st, ami miatt a t�bbi d�monvad�sz f�l� emelkedhetett. Minden t�rs�nak, mint neki is ki kellett �llnia egy pr�bat�telt. Miut�n v�grehajtott�k a vesz�lyes feladatot, mindegyik�k aj�nd�kul kapott egyet a var�zslatok fajt�i k�z�l. La'r�on az �rnyak var�zs�t, m�s n�ven a fekete m�gi�t kapta jutalmul. Sok �ves munk�val kitanulta minden fort�ly�t �s erej�t, k�pes volt ellent�tesen haszn�lni. Vagyis nem puszt�tott, hanem j�t tett a fekete m�gia seg�ts�g�vel. E hatalmas er� birtok�ban kin�tte mag�t a Mindens�g legh�rhedtebb d�monvad�sz-m�gus�v�. Az �rnyelf megtorpant. Hossz� fekete haja csapzottan hullott v�llaira. Jeges szemeivel a f�k k�z�l el�sz�r�d� k�d�t vizsg�lgatta. Az avar halkan megz�rrent m�g�tte. A m�sodperc t�rtr�sze alatt fordult h�tra, el�r�ntva gy�ny�r� fekete kardj�t. A fegyver s�t�t peng�j�n felizzott a v�r�s �r�s. La’r�on a bokrok k�z� b�mult. Az apr� �gak megremegtek, a hatalmas test kiv�g�dott a s�r�b�l. Az elf m�g idej�ben ugrott f�lre a fiatal s�rk�ny el�l. Rado egy testes f�stgomolyagot felb�ffentve n�zett r�. -Rado! Mi�rt nem maradt�l gazd�d mellett?- f�rmedt a t�zs�rk�nyra. -Hisz mellettem maradt!- hallatszott a l�gy n�i hang. La'r�on azonnal felismerte benne Annalisst, a boszork�nypapn�t.- Rado sohasem hagyna el. Az �rnyelf bossz�san n�zett a hom�lyb�l el�l�p� k�kruh�s boszork�nyra. A n� megr�zta v�r�s hajzuhatag�t �s z�ld szemeit az elfre szegezte. -K�s� van �s vesz�lyes az erd�!- mondta hidegen az elf m�gus.- K�l�nben is pihennetek kell, ha id�ben el akarj�tok �rni az �szaki-s�ks�g perem�t. -Szerinted megt�madna valaki egy s�rk�ny fel�gyelete mellett? -Sil�k, orkok, trollok �s m�g �rnys�rk�nyok is �lnek errefel�. Nem is besz�lve a d�monokr�l. -Hmn. Akkor te mi�rt s�t�lgatsz �jnek-�jjel�n?- k�rdezte Annaliss. Z�ld szemei megcsillantak a holdak f�ny�ben. Az �rnyelf elford�totta tekintet�t a n�r�l. -A munk�mat v�gzem. Amint azt m�r sz�mtalanszor elmondtam, d�monvad�sz vagyok. A boszork�ny Radora n�zett. A s�rk�ny aranyl� szemeivel a holdakat figyelte. -Hisz megs�r�lt�l!- fedezte fel a Rado l�b�n �ktelenked� v�g�st.- Mi t�rt�nt veled? A s�rk�ny bar�ts�gosan felmordult, tudatva gazd�j�val, hogy k�sz�ni j�l van. -Gondolom �vatlanul els�t�lt egy t�sk�s bokor mellet.- vigyorgott az elf, n�mi tettetett sajn�lattal hangj�ban. -K�zeledik a H�rom Hold �ll�sa.- nyitott �j t�m�t a boszork�ny, kez�vel v�gigsim�tva az ifj� t�zs�rk�ny nyak�t.- M�g soha nem tapasztaltam ilyen m�rt�k� v�ltoz�st a f�ldm�gi�ban �s... -...�s a t�bbiben sem.- folytatta az elf.- M�r k�tszer is tan�ja �s �t�l�je voltam e ritka esem�nynek, b�r mondhatom: nem kellemes �rz�s, ahogy minden er�d elsz�ll , majd f�ldre rogyva, tehetetlen�l v�rod, am�g v�get �r az �tok. -�tok? -Igen.- v�gta r� bossz�san az �rnyelf f�rfi.- Az Er�k akart�k �gy. Ezzel b�ntetve az elfeket. A boszork�ny szemeiben �rtetlens�g t�kr�z�d�tt. -Minden var�zsl�ra �s m�gusra hat�ssal van, nemcsak az elfekre. -De m�sk�nt! Az elfeknek az �letereje a m�gi�j�nak hatalma. Er�s vagyok, er�sek a var�zslataim... Hal�lomon vagyok, alig lebegtetek egy k�nny� kis levelecsk�t. Nagy a k�l�nbs�g! A t�bbi n�p, mint p�ld�ul az emberek is,- itt feln�zett a szikr�z� csillagokra.- m�sk�nt �rzik a var�zslatok erej�t. Neked nem fog maradni hatalmad, de er�s maradsz. Karod emeli a kardot �s a pajzsot...M�g az elf var�zsl�k �s m�gusok... Annaliss �sszevonta v�konyka szem�ld�k�t. -A holdak �tka k�t nap alatt szertefoszlik �s minden a r�gi lesz. Visszakapod hatalmad �s �led �leted. -fejezte be monol�gj�t az �rnyelf. -Veled mi lesz? -Ha t�l�lem, semmi. De, ha meghalok, k�rlek temessetek el. A boszork�nynak nem volt tetsz�s�re La'r�on szellemes befejez�se, de ismerte m�r ahhoz, hogy tudja; komolyan besz�lt. Intett az ez�stp�nc�los m�gusnak �s elt�nt a bokrok k�z�tt. Az �rnyelf m�r percek �ta erre v�rt: ideje volt munk�hoz l�tni, csak akad valahol egy d�mon. A nappal s�rga f�nysugarai a goblin arc�t melengett�k. Glir szemh�jai felpattantak, v�gigp�szt�zt�k a barlangot �s k�rny�k�t. Gyorsan kit�r�lte nagy s�rga szemeib�l �lma marad�kait, majd sietve fel�lt �s �gy tett, mintha eg�sz �jjel �rk�d�tt volna. T�rsai m�g mindig az igazak �lm�t aludt�k �s nem szerette volna �ket megzavarni ebben. Eml�kezett az este mestere, az �rnyelf t�voz�s�ra, ut�na valahogy leragadtak pill�i. Gondolataib�l halk zs�rt�l�d�s z�kkentette ki. Felpattant, azt�n elindult a hangok ir�ny�ba. Egy magas f�kkal szeg�lyezett tiszt�s sz�l�n meg is pillantotta az �rnyelfet. -Mester! M�g�tted!- �v�lt�tte k�ts�gbeesetten. Az elf pont idej�ben hajolt el a v�gzetes csap�s el�l. A rombol�f�nix idegesen l�b�lta buzog�nyban v�gz�d� fark�t, v�r�s szemeib�l s�t�tt az indulat. -Esicaophy! Y�toh!- nyugtatta gazd�ja. Glir �vatosan k�zeledett mestere �s f�nixe fel�. -Mi t�rt�nt? -Fogalmam sincs r�la. Nem viselkedett m�g �gy.- panaszkodott a d�monvad�sz.- Szerintem k�ze van a H�rom Hold �ll�s�hoz. J�gtoll m�g fiatal, nem �lt �t hasonl� jelens�get. -Ehem, Ehem... La'r�on furcs�lkodva n�zett a tork�t k�sz�r�lget� goblinra. -Figyelj, ha J�gtoll fiatal, akkor �n mi vagyok? Az elf felnevetett. -Baba! Glir is vigyorgott, b�r nem tartotta viccesnek a dolgot. Sajnos, ez volt az igazs�g; a f�nixek hossz� �let�ek voltak, b�r az �rnyelfnek m�r akkor megvolt a rombol�f�nix, mikor Glirt megtal�lt�k, majd felnevelt�k. �gyis lehetne mondani, hogy az elf nevelt fia egy goblin, de ezt sohasem volt �gy. A m�gus nem viselkedett vele nevel�apak�nt, csak azut�n t�rt�nt goromba jellem�ben v�ltoz�s, miut�n meghalt Liana'Ann. Mivel Glirt � tan�totta harcra, az elfnek j�l j�tt seg�t�t�rsk�nt. �gy v�lt Glirb�l is d�monvad�sz. -Gondolom, te pedig �sk�v�let vagy. -felelte hidegen. A m�gus sz�p arca elkomorult. -Nem. M�g csak csontv�z. Most m�r Glir sem b�rta r�h�g�s n�lk�l. Nevetg�lve indultak vissza a t�bbiekhez. A harcosok t�bort�z k�r�l �ld�g�ltek �s halkan sugdol�ztak. Mind felpillantottak, mikor megjelent a fura p�ros. A goblin, sz�j�t m�g mindig mosolyra h�zva l�pkedett a p�nc�los mestere mellett. Az �rnyelf f�lrel�kte arc�ba hull�, koromfekete tincseit, majd unottan megsz�lalt: -Ma este megsz�nnek a m�gi�k, mintegy k�t napra; azt javaslom, keress�nk biztos helyet, mert nem leszek olyan �llapotban, hogy vezesselek benneteket. Annaliss b�logatott �s t�rsaira pillantott. Grados, a j�gelf, szapor�n t�r�lgette d�szes �j�t; mellette Erisa, a d�monn� maga el� meredve gondolkodott. -Akkor induljunk.- t�rte meg a csendet Glir. A nap m�r magasan j�rt, mire el�rtek egy biztos mened�ket ny�jt� sziklap�rk�nyt. Ez al� a kisz�gell�s al� h�z�dtak be �s gy�jtottak t�zet. -Hamarosan itt a naplemente.- figyelmeztette Annalisst a d�monvad�sz. -El ment a kedvem ett�l a H�rom Hold micsod�t�l. T�l zordan mes�lt�l r�la. -sz�lt a boszork�ny.- Rado is ideges. Nem csod�lom, hogy megvadult a madarad. -Az, mindig vad!- l�pett hozz�juk, egy-egy t�lk�t szorongatva Glir, a goblin.- Csak a mesterre hallgat. Engem mindig megcs�p, vagy ki akar lap�tani a fark�val. -Pedig, sz�p �llat.- jegyezte meg Annaliss. J�gtoll, mintha meghallotta volna a dics�r� szavakat, hangosan felvinnyogott �s k�zelebb l�pkedett a harcosok t�bor�hoz. Az �rnyelf odas�t�lt hozz� �s �nyelven s�gott neki valamit. A k�k toll� f�nix r�n�zett a t�bbiekre, majd d�h�s rik�csol�s k�zepette felsz�llt. Rado ut�na mormogott, mivel a sz�rnyas bestia felriasztotta �lm�b�l. -V�gre, csakhogy elk�ldted!- h�l�lkodott Glir, mikor az �rnyelf visszat�rt k�z�j�k. -L�ttam a szem�n...meg akart enni! -Mindig ez a sz�nd�ka. Nem �rtem, mi�rt ragaszkodik a goblinh�shoz. -vonta meg a v�ll�t a m�gus. Ezen mind felnevettek, csak Glir arca maradt komor. Grados intett a boszork�nynak, hogy k�ldheti Radot felder�teni. Mire a s�rk�ny t�vozott el is k�sz�lt a gy�k�rleves. -Nem eg�szs�ges egyf�le �telt enni �veken �t.- sz�gezte le Glir.- Gy�k�r, gy�k�r. A t�bbieknek nem volt ennyire ellen�re a leves. Vacsor�nak ez is megtette. A harcosok �pp a holnapi �tir�nyt besz�lt�k meg, mikor felhangzott a keserves vis�t�s. La'r�on azonnal felugrott �s elrohant a hang ir�ny�ba. Grados �j�val a kez�ben k�vette. Glir, Annaliss �s Erisa a d�monn�, nem volt ilyen gyors. Mindegyik�k felkapta fegyver�t �s eliramodott a t�bbiek ut�n. Glir a f�v�cs�v�t �s m�rgezett nyilait; Annliss faragott botj�t; m�g Erisa egy kardot. A nap sugarai v�r�ses sz�nt �lt�ttek; megvil�g�tva a t�voz�kat. A csillagok hamarosan el�zik a vil�g�t�t az �gi kupol�r�l, magukkal h�vva a holdakat �s a vesz�lyt. Az �rnyelf kiv�g�dott a f�k rejtek�b�l �s kardot r�ntva r�t�madt a d�monra, mely �ppen a rombol�f�nixszel viaskodott. Mellette Rado fogadta t�z�rv�nnyel a m�sik sz�rnyas d�mont. A hom�lyba burkol�z� erd�b�l sorban kibukkantak a t�bbiek is. Vel�k szemben pedig a harmadik t�sk�s d�mon �s egy fekete �rnys�rk�ny �csorgott. J�gtoll fordult tengelye k�r�l, meglegyintette buzog�nyos fark�t �s lecsapott. A d�mon z�z�dott testtel rep�lt be a m�r eml�tett s�t�t f�k k�z�. A d�monvad�sz d�h�sen felmordult, hisz a f�nix pont az orra el�l t�ntette el ellenfel�t, majdnem kicsapva gazd�ja kez�b�l a v�r�sen izz� kardot. Rado is ilyesmit tett; m�g miel�tt Annaliss gyilkos vill�mot z�d�tott volna a sz�rnyas d�monra; t�z�rv�nnyel hamuv� �gette. A harmadik sz�rny idegesen pillantgatott k�rbe. Kivillantotta fogait, majd felki�ltott. Az �gb�l k�t v�rs�rk�ny bukkant el� a s�t�tl� felh�k k�z�l, csatlakozva az �pp a harc hev�be belevegy�l� �rnys�rk�nyhoz. Az �rnys�rk�nyok nem jelentettek probl�m�t, hisz test�k, nem volt nagyobb k�t �sszen�tt bik�n�l. Rado is �s J�gtoll is ilyen nagys�ggal rendelkezett; nemhi�ba mondt�k a rombol�f�nixekre, hogy �k a Mindens�g legnagyobb madarai. A v�rs�rk�nyok azonban m�sok voltak, �ltal�ban tizennyolc �s h�sz m�teres hosszukkal igazi gyilkosoknak sz�m�tottak. La'r�on intett t�rsainak, hogy foglalj�k le a t�mad�kat; � addig elmond egy ig�zetet. Annliss er�sre sikeredett vill�m�val h�vta fel a figyelmet magukra. Rado �s J�gtoll felemelkedtek a leveg�be, majd a v�rs�rk�nyok k�r�l cik�ztak. Erisa k�vette p�ld�jukat, de el�tte felm�rte a vesz�ly helyzet�t: nagy a baj. A v�rs�rk�nyok m�ris t�zork�nnal t�madtak, szeg�ny t�zs�rk�nyt pont s�rolta az egyik l�ngnyelv. Rado d�h�sen felb�d�lt �s taktik�t v�ltoztatva, lefel� csalta a behem�tokat. K�zben az �rnys�rk�ny lesz�llt �s �pp Annalissra k�sz�lt t�madni, mikor oldalr�l nem v�rt csap�s �rte: egy fekete kard has�tott m�lyen h�s�ba. A l�ny megbicsaklott, azt�n elernyedve eld�lt. La'r�on feln�zett az �gre; a holdak felbukkantak egym�s m�g�tt sorakozva, ha meg akarj�k nyerni ezt a csat�t, gyorsnak kell lenni�k. A H�rom Hold �ll�sa bek�vetkezett. A d�monvad�sz gyorsan visszafordult �s az id�k�zben Gradossal harcol� harmadik d�mon fel� vette �tj�t. Annalissnak m�g megk�sz�nni sem maradt ideje, az �gb�l �rkezett a k�vetkez� t�mad�s. Az egyik v�rs�rk�ny �t szemelte ki esteb�dnek. A ronda sz�rnyeteg zuhan�rep�l�sben k�zel�tett. Rado hi�ba perzselte h�tulr�l, a s�rk�ny m�r a finom emberh�st l�tta maga el�tt. A boszork�ny levit�ci�val fellend�tett egy termetes k�vet, mellyel �llon v�gta a d�h�s v�rs�rk�nyt. A k�vetkez�t, m�r egyszer�en nem tudta megemelni. �gy l�tszik bek�vetkezett az, amit az �rnyelf j�solt, elhagyta var�zsereje. A Holdak mintha gunyorosan mosolyogtak volna: "L�m haland�, szenvedj!" Annaliss k�ts�gbeesetten oldalra tekintett; a d�monvad�sz g�rnyedve k�nt�lt valamit, azt�n hirtelen er�s fuvallat �lelte k�rbe �ket. A felh�k spir�lisan lefel� �ramlottak �s kiv�lt k�z�l�k egy hatalmas l�ngs�rk�ny. Aranyl� l�ngokb�l �ll� test�vel, �gi csap�sk�nt ereszkedett a v�rs�rk�nyok k�z�. Rado elh�zott az id�zett l�ny el�tt, oldalra fordulva a m�sodik behem�t fel�. J�gtoll k�vette a fiatal t�zs�rk�ny p�ld�j�t, de f�l�ton megbicsaklott. Ekkor �rte a felismer�s; gazd�ja haldoklik. Spiritu�lis kapcsolattal �rezhette az �rnyelf �rz�seit, a mostani, hal�lf�lelem volt. A gy�ny�r� f�nix lefel� sz�rnyalt, menet k�zben kiker�lve a l�ngs�rk�nnyal harcol� v�rs�rk�nyokat, mivel az Annalissra t�mad� sz�rny is ink�bb megfordult, hogy az �l� l�ngokb�l �ll� l�nnyel n�zzen szembe. J�gtoll azonnal megpillantotta az �rnyelfet �s az �t t�mogat� j�gelfet. Lesz�llt el�j�k �s odasietett a m�gushoz. A k�t harcos mellett nyilakkal �s v�g�sokkal tark�tva fek�dt az utols� d�mon teteme. -Milyen okos.-sz�lt fojtott hangon Grados. -Zu...rusip...Glir.- ny�gte a m�gus a j�gelfbe kapaszkodva. J�gtoll azonnal meg�rtette az �nyelv� szavakat �s a goblin keres�s�re indult. Grados egy fa t�v�be �ltette a sz�delg� �rnyelfet. -Sajnos a...l�ngs�rk�ny...-n�zett az �gre a d�monvad�sz. -Nincs...er�m...tov�bb... A j�gelf is feltekintett az �jszakai s�t�ts�gben vil�g�t� holdakra. F�nyes f�nycs�k s�v�tett el felett�k, teljes sebess�ggel nekirontva a nagyobbik v�rs�rk�nynak. A l�ny m�g egy utols�t fel�v�lt�tt, azut�n lass�, p�rg�sekkel tark�tott zuhan�ssal a f�k k�z� esett. T�rsa szerencs�sebb volt, kiker�lte a fel�je sz�guld� l�ngs�rk�nyt, ez a man�ver mentette meg az �let�t. A l�ngs�rk�ny lass�tott, majd t�zcs�v�kb�l, forr�s�gb�l �ll� teste halv�nyulni kezdett �s v�g�l szertefoszlott. -V�g�nk.- s�hajtotta Annaliss, aki id�k�zben odasietett az elfekhez. Az �gben �jabb alakok t�ntek fel; Rado �s a d�monn�. Pr�b�lt�k m�s ir�nyba terelni a felhergelt v�rs�rk�nyt, de az ragaszkodott k�nny�nek hitt pr�d�ihoz. �gy t�nt sejtette, hogy ki id�zte a l�ngs�rk�nyt. Glir a f�nix mellett loholva �rkezett t�rsai k�zel�be. -T�l magasan van. Nem tudok hal�los m�rg� nyilat l�ni r�. -hadarta. -Kellene n�h�ny vill�m. Annliss d�h�sen eml�keztette a z�ld b�r� goblint a szomor� val�s�gra: -Ha �sztevetted volna, nincs er�m �s a mestered sincs t�l j� b�rben. Erre La'r�on, mintha r�c�folni akart volna, seg�ts�g n�lk�l talpra �llt �s kezeit az �gre emelve k�nt�lni kezdett. Szavait a csillagok fel� sodorta a sz�l. -Luzuvu ut ashyoz rivoz! A t�bbi harcos n�m�n figyelt. Tudt�k: ez az egyetlen es�ly�k. A t�z mellyel a s�rk�nyok t�bb t�zet is gy�jtottak az erd�ben, egyre csak terjedt. Az id�j�r�s manipul�l� var�zslatnak siker�lnie kell, mert, ha nem a v�rs�rk�ny karmai �ltal halnak meg, akkor a t�z �s f�st fog v�gezni vel�k. A felh�k s�r�s�dni kezdtek. Az es� eleredt. A sz�l felt�madt. -Siker�lt!- vigyorgott Glir.- Mester, megcsin�ltad! A sz�l messzire sz�ll�totta a fojt� f�st�t, de a v�rs�rk�nyt nem; azzal az �gb�l lecsap� k�kes vill�m v�gzett. A sz�rny �gett teteme bezuhant a f�k k�z�. Rado �s Erisa is befutott. Mindketten �vatosan sz�lltak le, hisz a sz�l m�g mindig itt �l�lkodott k�r�l�tt�k. -Hogyan tudtad ilyen sok�ig meg�rizni er�d?- k�rdezte Annaliss az �jul�s sz�l�n �ll� m�gust. La'r�on jeges tekintet�t a boszork�nyra emelte, arca s�padt volt �s f�rads�got t�kr�z�tt. -Mikor a holdak felbukkantak...pajzsot id�ztem magam k�r�...ez egy ideig v�dett is..am�g siker�lt v�grehajtanom a l�ngs�rk�ny var�zslat�t.- mondta halkan. -Xiaral m�lt�n b�zott benned.-sz�lt Erisa. Az �rnyelf m�g b�lintott egyet �s becsukta szemeit. Kezdett az eszm�letlens�g hat�r�ra sodr�dni. Fej�ben sok jelenet j�tsz�dott le. Xiaral a Mindens�g utols� d�mons�rk�ny�nak hal�la volt a leg�lesebb. A l�ny hal�ltus�j�ban bocs�natot k�rt La'r�ont�l, ami�rt foglyul ejtette, hogy seg�tsen megszerezni egy m�gikus k�vet, azt�n �g�ret�t betartva el�rulta Liana'Ann lelk�nek kiszabad�t�si m�dj�t: az �rnyelf szeretett, aranyszem�, elf hercegn�je lelk�nek �letre h�v�s�nak m�dj�t: egy var�zslat nev�t. - Fekete L�ng .- suttogta La'r�on fel�, azt�n v�r�sl� szemei lecsuk�dtak �s kilehelte lelk�t. Az �rnyelf sok�ig nem tudott mit kezdeni ezekkel a szavakkal, de most, lelke m�ly�n l�tott valamit, egy apr� t�zet: fekete l�ngokb�l �ll� t�zet. Hirtelen �rte a felismer�s. �vek �ta kutatta a l�lekbitorl� d�mon nyom�t �s most r�lelt a v�laszra. Utols� erej�vel m�g kiny�g�tt egy sz�t: -R�j�ttem. Glir l�tta, hogy mestere teljesen eszm�let�t vesztette. Grados �s Erisa feltett�k az �rnyelfet J�gtoll h�t�ra, aki csukott szemmel �llt, mozdulatlanul. Bels� szemeivel vigy�zott gazd�j�ra �s megpr�b�lta visszavezetni a val�s vil�g hat�r�ra. A harcosok elindultak t�boruk fel�. Annaliss �s Rado mentek el�l, amikor felhangzott a t�volban egy v�szj�sl� farkas�v�lt�s. -V�rfarkasok!- Glir nem �llt messze az igazs�gt�l, hisz a H�rom Hold mindegyike teljes val�j�ban vir�tott a s�t�t �gen. A farkasok est�je ez. H�rom telihold. K�zeledett is az igazi gyilkos ideje. A Hal�lfarkas �r�ja. �rta:Liana'Ann