Honnan ered a Halottak napja?
2004.11.03. 14:10
Mita emlkeznk november msodikn a halottakra?
A Halottak napja a rmai katolikus egyhzban az sszes meghalt hv emlknapja. Mindazokra emlkezik ilyenkor az egyhz, akik a keresztsgben hunytak el, s akikrl gy hiszik, hogy a purgatriumban vannak, minthogy bocsnatos bnkkel a lelkkn haltak meg.
A katolikus tants szerint az l hvek imja segt a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, s gy meglthassk Istent a mennyben.
Meghatrozott napokat mr a keresztnysg kezdeteitl arra szenteltek, hogy a megholtak bizonyos csoportjrt kzbenjrjanak. Egyetemes kzbenjrsra azonban november msodikt 1030 krnykn a Cluny-i bencs monostor aptja, Odilo vezette be, s megszabta, hogy kapcsoljk ssze egy sor kiegszt imval s alamizsnval.
Ezt a halottakrl szl megemlkezst tvette az egsz egyhz. November 2-a, mint halottak napja, a XIII. szzad vgre gyakorlatilag ltalnosan elfogadott vlt. Az nnep napjt gy vlasztottk, hogy a mindenszentek napjt kvesse. Ez a nyugati keresztnysgben november elseje.
A halottak napjhoz szmos nphit kapcsoldik. Az lknek ilyenkor tilos volt a munka. Nem volt szabad semmifle fldmunkt vgezni, hogy ne hborgassk a halottakat. Halottak napjn, st egsz hetben tilos volt mosni, mert a halottak a vzbe kerlnnek, a ruha pedig megsrgul. Sokfel terjedt el az a hiedelem, hogy a halottak ilyenkor hazaltogatnak, ezrt szmukra is megtertettek, kenyeret, st, vizet tettek az asztalra, s gyertyt gyjtottak. A gyertyk a halottakrt gtek, a tz ugyanis megtisztulst hozott.
|
 |
 |
2004.november.1 |
|