Az els� k�zeli felv�telek a Tit�nr�l

  2004.11.03. 13:48

Az els� k�pek a Tit�nr�l >>

A Tit�nr�l az els� felv�telek szerda hajnalba �rkeztek meg a F�ldre. Az els� k�peket, az amerikai �rkutat�si hivatal, a NASA Madridban elhelyezett antenn�ja vette. A felv�telek egy s�r� k�dbe burkol�dz� Szaturnusz-holdat mutatnak. A NASA szak�rt�i rem�lik, hogy a k�pek �less�g�n jav�tani tudnak, de tartanak att�l is, hogy a Spanyolorsz�gban uralkod� rossz id�j�r�s zavarokat, interferenci�t okozhatott a vil�g�rb�l �rkezett adatok v�tele sor�n.

Az elrep�l�s sor�n a Cassini adatokat is gy�jt�tt a hold fels� l�gk�r�r�l. A Tit�n a Naprendszer egyetlen holdja, amely kiterjedt, s�r� l�gk�rrel rendelkezik. A l�gnyom�s a holdon �llva a f�ldi norm�l�rt�k m�sf�lszeres�t is el�rheti. A l�gk�r t�lnyom�r�szt nitrog�nb�l, n�mi met�nb�l �s m�s szerves vegy�letekb�l �ll.

El�k�sz�letek a Tit�n „megh�d�t�s�ra”

A l�gk�r jellemz�inek ismerete d�nt� fontoss�g� a Cassini k�ldet�s�nek egyik legnagyobb m�velete szempontj�b�l, amely sor�n az egyel�re a szond�n pihen� Huygens lesz�ll� egys�g leereszkedik majd a hold felsz�n�re. A lesz�ll� egys�g kar�csony �jjel�n v�lik le a szond�r�l, �s a tervek szerint 2005. janu�r 15-�n �r f�ldet.

A Cassininek mostani elrep�l�s sor�n az is feladata volt, hogy a Huygens tervezett lesz�ll�hely�r�l felv�teleket k�sz�tsen. Sikeres lesz�ll�s eset�n a kapcsolat maximum k�t �r�ig �l majd a F�ld �s a Tit�n k�z�tt. Ez id� alatt a hold felfedez�j�r�l elnevezett Huygens j�n�h�ny m�r�st v�gez majd: szerencs�s esetben meg�llap�tja a tit�ni �ce�nok hull�mjainak magass�g�t, frekvenci�j�t, a „v�z” �sszet�tel�t, m�lys�g�t, s�t, mivel a lesz�ll�egys�gre kamer�t is szereltek, ha minden j�l megy felv�teleket is k�sz�t.

A Cassini egy�bk�nt az elrep�l�s sor�n a hold gravit�ci�j�t kihaszn�lva csek�ly m�rt�kben m�dos�totta r�pp�ly�j�t is, m�r a k�vetkez�, december 13-ai megk�zel�t�sre k�sz�lve. A n�gy �v alatt a Cassini 45-sz�r rep�l majd el az �let kialakul�sa szempontj�b�l a Naprendszer egyik legizgalmasabbnak tartott holdja mellett.

T�bb felv�tel �sszedolgoz�s�b�l k�sz�lt k�p

S�t�tben tapogat�zva

S�r� l�gk�re miatt eddig viszonylag keveset tudunk a Tit�nr�l. Ami ismert, hogy a holdon cudar hideg, m�nusz 170 fok uralkodik. Ebben a hidegben nem l�tezhet foly�kony halmaz�llapot� v�z; elk�pzelhet� azonban, hogy met�n vagy et�n �ce�nok, tavak tal�lhat�k a Tit�non.

Az Arecibo �ri�s r�di�teleszk�ppal v�gzett vizsg�latok (pontosabban a visszaver�d�tt hull�mok mint�zatai) arra engednek k�vetkeztetni, hogy a hold 75 sz�zal�k�t �ce�nok, tengerek bor�thatj�k, �s ilyen hidegben, illetve figyelembe v�ve a Tit�non uralkod� nagy nyom�st, csak az eml�tett k�t g�z v�lhat cseppfoly�ss�.

A sz�nhidrog�n �ce�nokon k�v�l feltehet�en vastag j�gr�teg h�z�dik a hold felsz�n�n. A Tit�n egy�bk�nt �tm�r�j�t tekintve kisebb mint a Mars, de nagyobb, mint a Merk�r. �rdekess�g, hogy t�mege viszont 60 sz�zal�kkal kisebb a Merk�rn�l, ami azzal magyar�zhat�, hogy csak feler�szben k�zet – feler�szben j�gb�l �llhat.

A Tit�n jellemz�i 1655-ben Christiaan Huygens fedezte fel T�mege: 0.02259 f�ldt�meg �tm�r�je: 5150 kilom�ter Szaturnuszt�l val� t�vols�ga: 1.200.000 kilom�ter Forg�si ideje: 15,94 nap Kering�si ideje: 15,94 nap L�gk�ri nyom�sa: a f�ldi nyom�s 1,6-szorosa Felsz�ni h�m�rs�klete: m�nusz 170 Celsius fok A felsz�n�t �r� napf�ny mennyis�ge: a f�ldi napsug�rz�s egy ezrel�ke