Nyugat-Eur�p�ban egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendenek az �sszker�khajt�s� g�pkocsik. Aki kimarad, lemarad! Az Alfa Romeo pedig nem szeretne �gy j�rni, hiszen egy ilyen modell r�v�n tov�bb n�velhetn� elad�sait. M�sr�szt az olasz m�rk�t a hagyom�ny is k�telezi. Alfa Romeo embl�m�val a nyolcvanas �vek elej�t�l eg�szen 1998-ig k�sz�ltek �sszker�khajt�s� aut�k, �gy �ppen ideje volt egy �jabbal kirukkolni. A v�laszt�s v�g�l a k�z�pkateg�ria k�pvisel�j�re, a 156-osra, annak is a kombi v�ltozat�ra esett, s nemcsak az�rt, mert ez a m�rka egyik legn�pszer�bb t�pusa, hanem az�rt is, mert a statisztikusok ebben a j�rm�oszt�lyban regisztr�lt�k a legnagyobb n�veked�st a n�gyker�khajt�s� szem�lyaut�k k�r�ben.

Az Alfa Rome�n�l azonban �gy d�nt�ttek, bizonyos m�rt�kig szak�tanak az el�d�kkel, s egy terepj�r�sra is alkalmas �sszker�khajt�s� modellt dobnak piacra. No persze az�rt olyat, hogy a vezet�si �lvezet se szenvedjen csorb�t. Ez�rt olyan �sszker�khajt�si rendszert v�lasztottak, amely mindk�t felt�telnek megfelel. Az alkalmazott Torsen C t�pus� k�zponti differenci�lm�re �p�l� �lland� �sszker�khajt�snak egyik el�nye ugyanis, hogy a forgat�nyomat�kot m�r alaphelyzetben is aszimmetrikusan, 42-58 sz�zal�kban osztja el az els� �s a h�ts� tengely k�z�tt, ami hozz�j�rul az alulkorm�nyozotts�g cs�kkent�s�hez. Az sem teljesen k�z�mb�s, hogy �nz�r� k�pess�ge r�v�n a Torsen differenci�l a nyomat�keloszt�st menet k�zben �s automatikusan a pillanatnyi k�vetelm�nyekhez k�pes igaz�tani eg�szen od�ig, hogy t�lkorm�nyozotts�g fell�p�se eset�n csup�n a teljes nyomat�k 40 sz�zal�k�t juttatja a h�ts� ker�khez. A Crosswagont term�szetesen nem egyed�l az �sszker�khajt�s pr�b�lja az �ton tartani, hanem a menetstabiliz�l� rendszer is, amely olykor a hajt�sba is beavatkozik. A VDC a f�kdifferenci�l feladat�t mag�ra v�llalva egyedi f�kez�ssel fogja meg a kip�rg� kereket, aminek k�sz�nhet�en a nyomat�k a jobb tapad�s� ker�khez juthat.
Szint�n piaci megfontol�sok sarkallt�k az Alfa Rome�t arra, hogy a Crosswagonhoz els�k�nt egy d�zelmotort k�n�ljanak, m�gpedig az 1,9 literes Multijet 150 l�er�re feler�s�tett, 305 Nm legnagyobb forgat�nyomat�k� v�ltozat�t, amelyhez hatfokozat� sebess�gv�lt�t t�rs�tanak. A v�laszt�s helyess�g�t igazolja, hogy am�g az aut� dinamik�ja az els�ker�khajt�s� v�ltozat�hoz k�pest alig cs�kken - a v�gsebess�g 9 km/ �r�val kevesebb, a gyorsul�si id� 1,2 m�sodperccel gyeng�bb -, az �tlagfogyaszt�s is csak elfogadhat� m�rt�kben, 100 kilom�terenk�nt 0,7 literrel emelkedik.

A tereplek�zd� k�pess�get n�veli a kis fordulaton nagy nyomat�kot ny�jt� motor �s az �lland� �sszker�khajt�s mellett a fut�m� m�dos�t�sa. Ennek legfontosabb eleme, hogy a Crosswagon szabad magass�g�t 6,5 centim�terrel n�velt�k, �gy jelent�sen cs�kken a fennakad�s vesz�lye. De ebbe a k�rbe tartoznak az �j, kifejezetten a Crosswagon sz�m�ra kifejlesztett 225/55-17-es m�ret� n�gy�vszakos Pirelli gumiabroncsok. A nagyobb hasmagass�g tekint�lyt parancsol� k�ls�t k�lcs�n�z a Crosswagonnak, de ebben m�s elemek is a seg�ts�g�re vannak.

Az els� �s a h�ts� l�kh�r�t� alj�n elhelyezett alum�nium v�d�lemezek, a szint�n alum�nium k�sz�b�k �s tet�s�nek a terepj�r�k�hoz k�zel�tik a Crosswagon megjelen�s�t. Bel�l is t�bb ponton m�dos�tottak a Sportwagonhoz k�pest, �gy egyediek a k�rpitok �s a k�z�pkonzol bor�t�sa, de enn�l szembesz�k�bbek az alum�niumbor�t�s� ped�lok �s l�btart�, valamint a visszapillant� t�k�rbe �p�tett ir�nyt�.
Az Alfa Romeo Crosswagon v�rhat�an m�g a t�l bek�sz�nte el�tt meg�rkezik Magyarorsz�gra, �ra v�rhat�an 9 milli� forint k�r�l alakul.