Földünkön mintegy harmincezer pókfaj él. Ezek mindegyikére jellemző a fonalkészítés, melyet a potrohukban található szövőmirigyek termelnek, és a szövőszemölcsökön keresztül préselődnek ki, majd a levegőn megszilárdulnak.
A fonal felhasználásában már nagy különbségek vannak. Egyes pókfajok biztosítókötélként, mások lakhelyük kibélelésére, petecsomójuk beburkolására vagy röpítőfonalként alkalmazzák. Néhány pókfaj fogóhálót is készít, melyeknek több típusa létezik.
A leggyakrabban a
kerekhálóval találkozunk, ez keretből, sugárirányú küllőkből és az ezekre rögzített csigavonalban húzódó fogófonálból áll. A
hurokháló laza szövésű, kusza szálakból áll, központi, sűrűn szőtt része nincs. A
tölcsérháló olyan vastag, tömött szövésű hálólap, melynek széléhez vagy közepéhez egy mindkét végén nyitott cső kapcsolódik. Ebben pihen a pók, és ha zsákmánya érkezik, odaszalad, ha támadás éri, akkor viszont az ellenkező irányba fut. A
vitorlaháló sok kusza fonállal felerősített, sűrűn szőtt hálólap, melynek alsó oldalán függeszkedik a pók és vár a hálóban megrekedő zsákmányra.
Ő hogyan csinálja? Szimmetriájában a leginkább lenyűgöző talán a kerekháló. Készítésével kapcsolatban elmondható, hogy itt valóban minden kezdet nehéz. A pók leereszkedik egy fonálon, és vár. Egészen addig, amíg egy szélfuvallat át nem repíti a kiszemelt túloldali pontra. Ha ez megtörtént, már készen van a háló keretének első szála. Ezen a pók még jó néhányszor végigsétál, és újabb és újabb szálakkal megerősíti.
Na jó, a második szál sem egyszerű. Ez ugyanis az elsőhöz rögzül mindkét végével, középen pedig lazán csüng alá. Ennek a legalsó pontjához erősíti a pók merőlegesen a harmadik szálat, melynek másik végét ismét szilárd alaphoz rögzíti. Így a második és harmadik szál ipszilon alakot formáz. A mester ezután elkészíti a háló keretét, majd a küllőket, és legvégül a spirálvonalban kanyarodó tényleges fogórészt, amely másféle, ragacsos fonalból készül.
A póknak gondosan ügyelni kell arra, hogy ne essen önnön csapdájába, hiszen ugyanúgy beleragadhat a hálójába, mint zsákmányai. Hazai terepen biztonságban van, mert pontosan emlékszik a ragacsos fonalak helyére, és nem sétál azokon.