A BlueTooth

Ebben a cikkben kicsit �rthet�bb� v�lik a nem informatik�val foglalkoz� felhaszn�l�k sz�m�ra, hogy mit is rejt a sz�: BlueTooth.

R�ges-r�gen a messzi id�kben is felmer�lt az ig�ny arra, hogy k�l�nb�z� telefonok k�z�tt esetleg p�r n�vjegyk�rty�t, illetve a p�ld�hoz hasonl� kism�ret� adatokat tov�bb�tani tudjunk. Egysz�val �ssze tudjuk k�tni valamilyen m�don kis k�zi k�sz�l�keinket. Ahogy fejl�d�tt a technika, egyre t�bben j�ttek r�, hogy k�nyelmesen szervezhet�ek telefonjuk adatai sz�m�t�g�p�k seg�ts�g�vel, az arra telep�tett gy�ri, esetleg ut�ngy�rtott szoftver seg�ts�g�vel, mely haszn�lat�val sokkal k�nnyebben tudjuk b�rmely adatunkat megv�ltoztatni, mint a telefonunk mini sz�mbillenty�zet�vel.

A hasonl�an kis s�vsz�less�g-ig�ny� (teh�t olyan �h�l�zatok� kialak�t�s�hoz melyeken az �tcsorg� adatmennyis�g minim�lis) feladatokra eleinte a soros RS232-es szabv�nyon kereszt�li kapcsolatot haszn�lt�k, majd ahogy a k�nyelmi szempontok megk�vetelt�k a k�beln�lk�lis�get, lassacsk�n �tt�rt�nk az infra-port haszn�lat�ra mely kapcsolatot elnevezt�nk IrDA-nak (Infrared Data Association). Haszn�lata igaz�b�l teljesen hasonl� otthoni telev�zi�nkhoz kapott t�vir�ny�t�nk m�k�d�s�hez. Az infra eset�ben l�nyeges szempont volt, hogy igaz nagyon sz�k keresztmetszeten tudunk kommunik�lni, de csek�ly k�lts�ggel b�rhova be�p�thet� volt, piciny m�rete miatt is. Egysz�val gyorsan el tudott terjedni, egyre t�bb notebook-ba is helyet kapott, hiszen semmib�l nem tartott beletenni a gy�rt�knak, �s az �zleti vil�gban nagy haszn�t vett�k az emberek. Olykor-olykor m�g a k�t g�p k�z�tti kapcsolatot is ezzel oldott�k meg, de az�rt ez kell�k�ppen k�nyelmetlen volt.

Egyik negat�v szempont a megfelel� r�l�t�si sz�g kialak�t�sa az ad� �s vev� k�z�tt, a m�sik a s�vsz�less�g (IrDA 1.0 eset�n 115200 kbit), ami egy n�vjegyk�rty�hoz b�ven el�g, de t�bbre nem, �s nem utols� sorban a kommunik�ci� half-duplex, teh�t egyszerre csak az egyik ir�nyban t�rt�nhet. Ebb�l l�tszik, hogy b�r c�lszer�nek l�tszott ilyen t�pus� adatkapcsolatok l�trehoz�s�hoz a j�l bev�lt infra t�vir�ny�t�nk tov�bbfejlesztett verzi�j�t haszn�lni, de az�rt nagyon meg volt k�tve a kez�nk. A mellette folyamatosan ugyanilyen c�lokra haszn�lhat� vezet�kes soros kapcsolat meg a k�bel miatt nagyon neh�zkes, teh�t kezdett k�rvonalaz�dni, hogy ezek helyett egy egys�ges kult�r�lt kis teljes�tm�nyig�ny� r�di�s vezet�k-n�lk�li kapcsolatot lenne c�lszer� kialak�tani, mely r�szben legal�bb le tudja ezeket v�ltani �s az �ltal�nos probl�m�kt�l megszabad�t. Szabv�ny l�v�n, ha siker�l elk�sz�teni, azok a k�sz�l�kek melyek haszn�lj�k ezt a szabv�nyt, gond n�lk�l kapcsolatba tudnak l�pni egym�ssal. �gy sz�letett meg a BlueTooth els� t�pusa.

Mit tud a BlueTooth?

A k�vetkez�kben pontos�tjuk a BlueTooth szabv�ny adatait, hogy tudjuk mire k�pes (a BlueTooth 1.0 eset�ben).

- hat�t�vols�g (m�r a kezdetekkor h�romf�le l�tezett, melyb�l gyakorlatilag c�lszer� volt v�s�rl�s eset�n a leger�sebbet v�lasztani) Class 3 eset�ben csak p�r m�ter, Class 2 eset�ben 10 m�ter, Class 1-et haszn�lva pedig 100 m�ter (mint minden r�di�s kapcsolatn�l ezek az adatok ny�lt t�rre vonatkoznak, ugyanis az �p�letek falai - f�leg egy vasbeton er�d�tm�ny - egy�b "�tba" es� terept�rgyak er�sen befoly�solj�k ezt)
- s�vsz�less�g: 721 kbit/s
- ez is, mint minden, a 2,4 GHz-es frekvencia-tartom�nyban kommunik�l, ugyanis az a szabadon haszn�lhat� "r�di�s csatorna"
- egyszerre 1 eszk�z, 1 m�sik eszk�zh�z tud csatlakozni

Ezt a specifik�ci�t m�r j�val fel�l�rt�k az aktu�lis adatok, ugyanis a kezdetek �ta a szabv�ny a 2.0-�s verzi�n�l tart, mely t�pus haszn�lat�t id�n ny�rt�l sz�nd�koznak bevezetni a k�sz�l�kekbe. Ami miatt ezt �rtam
le az, az, hogy a mai napig szinte mindenhol ez van haszn�latban, illetve a PDA-k eset�ben m�r megszokott az 1.1-es, illetve 1.2-es verzi�, de a teljes piac t�kr�ben ezek az adatok a m�rvad�ak. Az 1.1-es eset�ben nem volt sz�mottev� �j�t�s, csak hib�k orvosl�sa, az 1.2 eset�ben a maxim�lis s�vsz�less�g is megn�tt 2.1 Mbitre m�sodpercenk�nt.

A szabv�ny azon felhaszn�l�si t�pusokat is mag�ban foglalja, amire fejlesztett�k az eg�szet. Amiatt �rom csak ide ezt a l�nyegtelennek t�n� inform�ci�t, ugyanis a k�l�nb�z� szabv�nyverzi�k ebben is hoztak �j�t�st, teh�t az esetleges hib�k, vagy rosszul megoldott kommunik�ci�s m�dok is fejl�dtek az �vek sor�n, de mint eml�tettem, nem olyan borzalmasan nagy m�rt�kben, hogy az �ltal�nos felhaszn�l�t �rintse. P�ld�nak eml�ten�m t�bbek k�z�tt hanganyag tov�bb�t�s�t is, amihez a forr�sanyagot - mivel az adatok tov�bb�t�s�ra rendelkez�sre �ll� s�vsz�less�g meglehet�sen kicsi - t�m�r�teni is kell, ez ugye er�forr�s ig�nyes, �s a min�s�g is romlik k�zben. Az 1.2-es szabv�ny eset�ben ezen is jav�tottak, �s imm�ron j� min�s�g� sztere� hang tov�bb�t�s�ra is alkalmasak a k�sz�l�kek - term�szetesen csak akkor, ha BlueTooth ad�/vev�j�k az ebben a verzi�ban felt�ntetett specifik�ci�knak felel meg.

Haszn�lat k�zben BlueTooth.

Tulajdonk�ppen minden BlueTooth eszk�z rendelkezik egy azonos�t�val, illetve be�ll�that� rajta, hogy direkt az azonos�t�ra t�rt�n� hivatkoz�s n�lk�l is l�that� legyen-e a k�rnyezete sz�m�ra. Ha ezt enged�lyezz�k, miut�n a r�di�s kapcsolatot bekapcsoljuk, abban az esetben, ha k�t eszk�z egym�s hat�sugar�n bel�l van, egyszer�en "l�tj�k" egym�st. M�dunkban �ll r�keresni a k�zel�nkben l�v� eszk�z�kre, �s amennyiben azok "nyilv�nosak", l�thatjuk �ket egyb�l.

A k�vetkez� l�p�s a k�t eszk�z kapcsol�d�sa, mely lehet egyedi, vagy p�ros�thatjuk az eszk�z�ket egym�shoz, mely annyit tesz, hogy egyszeri konfigur�l�st k�vet�en, amennyiben az eszk�z�k �rzik egym�s jelenl�t�t, csatlakoznak egym�shoz.

Mindez nagyon sz�p, de akkor mindenki kapcsol�dhat b�rmely m�sik BlueTooth eszk�zh�z? Term�szetesen nem. A kapcsolat l�tes�t�sekor egy �gynevezett pass-key-t kell megadnunk, ami tulajdonk�ppen egy k�dolt jelsz�. Ugyanazt a titkos k�dot kell mindk�t g�pen be�ll�tanunk, �s ebben az esetben siker�lni fog a kapcsol�d�s. L�nyeges dolog, b�r egyel�re nem tudni r�la sokat, de nemr�giben siker�lt felt�rni a BlueTooth jelszavak k�dol�s�t, �gy voltak�ppen pillanatok alatt kider�thet� az aktu�lisan haszn�lt jelsz�, de azt az�rt jegyezz�k meg ehhez, hogy azt, hogy b�rmilyen eszk�z csatlakozzon a saj�tunkhoz - amennyiben nem p�ros�tottuk �ssze �ket - enged�lyezn�nk kell, teh�t hi�ba a jelsz� am�g nem fogadom el a m�sik kapcsol�d�si k�relm�t).

A jelsz�hoz kapcsol�dik, vajon, hogy adunk meg jelszavat esetleg egy f�lhallgat�n�l? Sehogy, nem kell megadnunk, ugyanis a billenty�zet n�lk�li eszk�z�k rendelkeznek saj�t gy�ri jelsz�val, ez a jelsz� term�szetesen minden k�sz�l�kn�l ugyanaz, de mint �rtam el�bb a haszn�lathoz kapcsol�dni kell az eszk�z�knek egym�shoz, �s ezt emberi beavatkoz�ssal mindenk�pp engedn�nk kell, teh�t nincs ok a bizalmatlankod�sra, nem fog m�s hozz�f�rni esetleg saj�t telefonunkhoz. Amennyiben a p�ros�t�st viszont engedj�k a k�t term�knek, akkor t�bbet nem kell ezt ellen�rizn�nk, engedn�nk, de ilyen esetben csak kiz�r�lag ez, az adott k�t k�sz�l�k fogja megismerni egym�st. Ugyancsak er�s�ten�m a gondolatot, hogy van r� lehet�s�g�nk, hogy eszk�z�nket m�s ne is l�ssa, teh�t azt sem fogja tudni, hogy l�tez�nk, csak az akinek ezt engedj�k. Azt hiszem ebb�l is l�tszik, a haszn�lat nagyon egyszer�, �s v�g�l is meglehet�sen biztons�gos.

Miut�n siker�lt a kapcsolat l�trehoz�sa, az adott k�sz�l�k d�nti el mire is k�pes, teh�t erre egy�rtelm� �tmutat�st nem lehet adni, hiszen teljesen egyedi, de csak ki kell v�lasztanunk a m�veletet �s a folyamat elkezd�dik.

folytat�s...