Petőfi Sándor a János vitézbe így ír az égi jelenségről:
”Egyszer János vitéz a hajófödélen
Sétált föl s alá az est szürkületében.
A kormányos ekkép szólt legényeihez:
„Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.” .
…..
Másnap, amint az ég alja jövendölte,
Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge.
Zokogott a tenger hánykodó hulláma
A zugó fergeteg korbácsolására.” Ugyanerről a jelenségről kissé másképp szól Máté evangélista:
”Napszálltakor azt mondjátok: Jó idő ígérkezik, mert vöröslik az ég. Reggel pedig: Ma zivatar lesz, mert a borús ég vöröslik. Az ég színéből tehát tudtok következtetni, az idők jeleit azonban nem ismeritek?” (Máté: 16, 2-4)
A népszerű tengerész mondás pedig így fogalmazza meg a megfigyelést:
"Vörös ég éjjel, tengerész indulj el! Vörös ég reggelre, ne szállj tengerre!"De nézzük, mikor vöröslik az égalja!
A Napból érkező színtelen, fehér fény a légkörben lévő számtalan részecskén (por-, füst, páraszemcsék) szétszóródik. A fehér fény a színkép színeinek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, ultraibolya – keveréke. Nappal az égboltot azért látjuk világoskéknek, mert a tiszta, szórt színeknek a keverékeként ez a szín adódik.
Reggel és este a Nap sugarai sokkal vastagabb légrétegen hatolnak át, mint délben. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, a sugarak közül csak a vörös nem nyelődik el, a kelő és nyugvó Nap tehát vörös. Egy kis pára a föld színe felett növeli ezt a hatást. Borús ég, sok pára esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz.
Ugyancsak növeli a vörös hatást, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Ott leszálló légáramlatok dominálnak, ez a leszálló légmozgás pedig a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.
Az északi félteke közepes szélességein az időjárást alakító rendszerek legtöbbször nyugat felől érkeznek. Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg, tehát "tengerész indulj el".
Ha az ég reggel vörös a keleti égbolton, a magas nyomású terület már elhaladt nyugatról keletre, ezt nyugaton alacsony légnyomás fogja követni. Az alacsony légnyomás általában felhőket, esőt vagy vihart hoz, így ez egy figyelmeztetés a tengerészek számára.
|
Az uralkodó szélirány és az átlagos szélsebesség a nyári és a téli félévben Magyarországon
|
A megfigyelések sokszor igaznak bizonyulnak, de nem mindig. Az uralkodó szélirány adott területeken gyakran nem nyugati irányú, és a vöröses felhők is sokszor nem részei érkező vagy távozó viharrendszereknek.