Normálisan a férfiaknál a tesztoszteron vérben mérhető szintje jóval magasabb, mint a nőké. A Bath Egyetem férfi kutatóinál azonban a tesztoszteronszint alacsonyabb, mint az egyetemen kívüli férfitársaiké, ösztrogénszintjük viszont az átlagnál magasabb, amely révén jobb agyféltekéjük meghatározóbb, így térbeli és analitikai képességeik is erősebbek.
Nőies férfiak A
British Journal of Psychology-ban megjelent tanulmány szerint a „nőies” hormonszintek miatt a kutatók kisebb eséllyel nemzenek gyermeket. A felmérés szintén érdekes eredménye, hogy az elnőiesedett kutatók rokonságában az átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő diszlexiások (olvasási zavarban szenvedők). A betegség kialakulása részben a magas ösztrogénszinttel áll kapcsolatban.
A kutatás meglepő eredménye, hogy a szociológiai és más társadalomtudományi tanulmányokat folytató nők jellemzően magasabb tesztoszteron szinttel rendelkeznek, ami feltételezhetően agyuk férfiasabb karakterét okozza.
A több éves felmérés során a Bath Egyetem 100 férfi és női kutatójánál vizsgálták a vérben található tesztoszteron- és ösztrogén hormonok szintjét, valamint a mutatóujj és gyűrűsujj hosszának esetleges összefüggését. Az ujjak hosszának aránya már a születés előtt kialakuló tulajdonság, ami később sem változik.
Mit jelez az ujjak hosszak? Az ujjak hossza genetikai adottság, valamint kapcsolatban áll a nemihormonok szintjével is. Akinek a mutatóujja rövidebb, mint a gyűrűsujja, már az anyaméhben magasabb tesztoszteronszinttel rendelkezik, akinek viszont a mutatóujja hosszabb, arra magasabb ösztrogénszint a jellemző. A hosszúságbeli eltérés néha csak 2-3 százaléknyi, ennek ellenére jelentős hormonális különbségeket jelez a korábbi vizsgálatok szerint.
A kutatás eredményei szerint a matematikát és fizikát oktatók között az átlagnál gyakoribb volt a hosszabb mutatóujj, amely ösztrogén-dominanciára utal. A rövidebb mutatóujj és a magasabb tesztoszteronszint viszont inkább a pszichológiát és egyéb társadalomtudományokat oktató férfiak között volt gyakori.
Egyszerű világkép Mielőtt azonban hangzatos következtetések vonnánk le, érdemes átgondolni néhány szempontot. Vajon mennyire játszik szerepet az eredményekben az a tény, hogy az alacsonyabb tesztoszteronszinttel rendelkezők inkább a kevesebb stresszel, mobilitás-igénnyel járó szakmákat preferálják?
Le lehet-e vonni messzemenő következtetést egy olyan komplex bioszociális lénynél, mint az ember? A kutatás ugyanis nem kevesebbet sugall, mint hogy egy faktor kiemelésével szabályszerűség állítható fel egy olyan, összetett folyamatok végeredményeként kialakuló döntésben, mint amilyen a pályaválasztás.