14 milli� �vvel ezel�tt hirtelen hideg lett az Antarktiszon, �s viszonylag gyorsan, n�h�ny t�zezer �v alatt, szinte az eg�sz kontinensre kiterjed� j�gtakar� alakult ki rajta. Hogyan k�vetkezhetett be relat�ve r�vid id� alatt ilyen dr�mai region�lis v�ltoz�s? A kl�makutat�k r�g�ta gyan�tj�k, hogy a kontinenst k�r�l�lel� D�li-�ce�n t�rt�n�sei meghat�roz� szerepet j�tszottak a j�gtakar� fejl�d�s�ben. Bizony�t�kokkal al�t�masztott kapcsolatot teremteni azonban ezid�ig nem siker�lt a D�li-�ce�n v�zh�m�rs�klete, a glob�lis sz�ndioxid-k�rforg�s valamint az antarktiszi j�gtakar� m�rete k�z�tt. Az amerikai Kaliforniai Egyetem geol�gusai az Ausztr�li�t�l d�lre fekv� Tasm�nia k�zel�b�l sz�rmaz� m�lytengeri planktonk�v�letek seg�ts�g�vel most megfejtett�k a 14 milli� �vvel ezel�tti t�rt�n�seket. A tengerfen�kr�l sz�rmaz� k�v�leteken bizonyos atomok elrakt�roz�sa r�v�n v�gigk�vethet�k a planktonok �letk�r�lm�nyeiben bek�vetkezett v�ltoz�sok. A kutat�sr�l a Science c�m� tudom�nyos magazin sz�mol be. A geol�gusok szerint 14 milli� �vvel ezel�tt a D�li-�ce�n felsz�ni v�zh�m�rs�klete relat�ve hirtelen – k�r�lbel�l 60 ezer �v alatt – 7 Celsius fokkal cs�kkent. Ennek eredm�nyek�ppen a melegviz� �ramlatok nem �rt�k el az Antarktiszt, a kontinens k�r�li legjelent�sebb hidegviz� �ramlat (Antarctic Circumpolar Current) pedig feler�s�d�tt. Az Antarktisz �gy teljesen elszigetel�d�tt a tr�pusi h�t �s csapad�kot hoz� forr�sokt�l. A D�li-�ce�n leh�l�s�vel egy id�ben v�ltozott a f�ldlemezek helyzete is Ausztr�lia �szaki �s d�li r�sz�n, valamint megugrott a l�gk�ri sz�n-dioxid g�zok mennyis�ge. Az eredm�ny ismert: a j�gtakar� dinamikusan n�vekedett, hamar el�rte jelenlegi m�ret�t. Ma a kontinens egyes ter�leteit 4500 m�ter vastag j�g bor�tja, �s csak a kontinens csek�ly h�nyad�t nem fedi �r�k h�. A tanulm�ny megmutatta, hogy a F�ld kl�m�ja gyors �temben k�pes �talakulni, ha peremt�nyez�k, mint p�ld�ul a l�gk�ri sz�ndioxid mennyis�ge, vagy egy kontinens szerkezete m�dosul. Az �ghajlatv�ltoz�s szempontj�b�l tulajdonk�ppen mindegy, hogy mindezt, term�szetes folyamatok vagy emberi tev�kenys�g ind�tja-e el. A kutat�s azt is megmutatta, hogy a tenger�raml�sok kulcsfontoss�g� szerepet j�tszanak az �ghajlati viszonyokban. Sok kl�makutat� r�g�ta hangoztatja, hogy a l�gk�ri sz�ndioxid n�veked�se a tengerek meleged�se r�v�n az Eur�p�t melegen tart� Golf-�ramlat �sszeoml�s�hoz vezethet. Az �sszeoml�s k�nnyen egy �j eur�pai j�gkorszakhoz vezetnek.

National Geographic Online