A kanadai Nyugat Ontario Egyetem kutat�i szerint a s�r ugyanolyan m�rt�kben k�pes n�velni a v�rplazma antioxid�l� aktivit�s�t, mint a v�r�sbor. A s�r is k�pes teh�t a szervezetbe beker�l�, vagy egyes anyagok boml�sterm�kek�nt abban termel�d� agressz�v oxig�n-szabadgy�k�k k�z�mb�s�t�s�re, meg�vva a DNS-t a k�rosod�st�l, mut�ci�t�l. A szabadgy�k�k a sejtek lerombol�sa r�v�n k�sz�tik el� a terepet olyan rendelleness�gek sz�m�ra, mint a cukorbetegs�g, a sz�v- �s �rrendszeri, valamint a daganatos betegs�gek. A kutat�k k�r�ben meglepet�st okozott, hogy a k�t ital antioxid�ns k�pess�ge annak ellen�re megegyezik, hogy a v�r�sbor 20-szor t�bb polifenolt tartalmaz, mint a s�r. A polifenol, az�ltal, hogy er�s�ti a sejtek fal�t, megv�di a n�v�nyeket az UV-sug�rz�s �rtalmait�l. Az emberi szervezet sz�m�ra antioxid�ns hat�sa miatt el�ny�s. A kutat�k szerint a bor hi�ba tartalmaz t�bb polifenolt, a szervezet mindk�t italb�l k�r�lbel�l azonos mennyis�get k�pes hasznos�tani. A s�r, a v�r�sbor �s a t�lgyfahord�ban �rlelt r�vid italok, mint p�ld�ul a rum, a whisky, a sherry vagy a port�i bor mind jelent�s mennyis�g� polifenolt tartalmaznak. Kis mennyis�gben b�rmelyik ital figyelemrem�lt� j�t�kony hat�sokkal rendelkezik a m�r eml�tett betegs�gek megel�z�s�ben, arra azonban figyelni kell, hogy az ember ne l�pje t�l a biztons�gos alkoholfogyaszt�s kereteit, nagyobb mennyis�gben ugyanis n�velik a rendelleness�gek kialakul�s�nak es�ly�t. Annak, aki sem a bort, sem a s�rt nem szereti, de a polifenol antioxid�ns hat�s�b�l nem szeretne kimaradni, a z�ld te�t aj�nlan�nk. A kanadai egyetem kutat�inak tanulm�nya a Nonlinearity in Biology, Toxicology and Medicine c�m� biol�giai szaklapban olvashat�.

National Geographic Online