Ismeretlen �gitest t�pusra bukkantak

  2004.10.12. 21:08

Csillag�szok a Gemini North �s Keck II teleszk�pok seg�ts�g�vel vizsg�ltak egy k�l�nleges bin�ris (k�t csillagb�l �ll�) rendszert, amelynek kisebbik tagja egy eddig ismeretlen t�pus� �gi objektum.

Nem csillag, nem bolyg�, nem is barna t�rpe, egyszer�en csak egy g�zokb�l �ll� s�r� g�mb. A felt�telez�sek szerint a kor�bban csillagk�nt m�k�d� �gitest�l nagyobb m�ret� t�rsa annyi anyagot vont el, hogy id�vel kor�bban ismeretlen �tmeneti t�pus� �gi k�pz�dm�ny v�lt bel�le.

Jelenlegi �llapot

Parazita p�r

A 300 f�ny�vre tal�lhat� EF Edrianus bin�ris rendszer a k�s� �szi �s t�li �jszak�kon az Orion csillagk�p alatt l�that� Eriadnus (alvil�gi foly�) csillagk�pben helyezkedik el. K�t csillagszer� �gitest alkotja; a nagyobbik egy k�r�lbel�l Napunk t�meg�nek fel�vel rendelkez� feh�r t�rpe, amely egy Nap-t�pus� csillag �letp�ly�j�nak v�g�n keletkezett. Amikor egy csillag m�r nem tud t�bb energi�t termelni, lassan elkezd �sszezsugorodni mivel saj�t gravit�ci�j�t a magf�zi�b�l ered� energia m�r nem ellens�lyozza, ennek k�vetkezt�ben s�r�s�ge �s felsz�ni h�m�rs�klete er�sen megn�vekszik. M�rete v�g�l ak�r bolyg�nyi is lehet. E bin�ris rendszer feh�r t�rp�je p�ld�ul akkora, mint F�ld�nk.

A k�z�s tengely k�r�l kering� rendszer m�sik tagja az eddig ismeretlen t�pus� donor objektum, amelynek anyag�t a feh�r t�rpe mag�hoz vonzotta. Az v�g�t j�r� �gitest t�l nagy s�r�s�g� ahhoz, hogy bolyg� lehessen, az �sszet�tele viszont nem a barna t�rp�kre jellemz�. Mindezek mellett t�mege is kicsi ahhoz, hogy csillag legyen. Az �gitest egy �j, id�ig nem ismert kateg�ria tagja.

Az EF Edrianus bin�ris rendszer feh�r t�rp�je l�that� f�nyt emitt�l, �gy hagyom�nyos csillag�szati teleszk�pokkal is megfigyelhet�. M�gneses mezeje mintegy 14 milli�szor nagyobb a Nap�n�l, a m�gneses mez� ment�n a csillag spir�lis alakban szabad elektronokat bocs�t ki (ciklotron sug�rz�s).

500 milli� �vvel ezel�tti �llapot

Gyorsul� �gi walzer

Az egym�st jelenleg 81 perc alatt megker�l� �gitestek k�z�tti anyag�raml�s a felt�telez�sek szerint �t milli�rd �ve kezd�dhetett, amikor a kering�si id� m�g h�rom-n�gy �ra is lehetett. Az eredetileg napm�ret� �gitestek anyagcser�je azonban egy id� ut�n le�llt, egyel�re nem ismert okb�l. A csillag�szok elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy a jelens�get ism�tl�d� kit�r�sek, nova-robban�sok k�s�rhett�k, ami k�zben a csillagok spir�l alakban mozogva egyre k�zelebb is ker�ltek egym�shoz. Ma k�r�lbel�l a F�ld-Hold t�vols�gban keringenek egym�s k�r�l, a donor objektum m�rete m�r csak k�r�lbel�l a Jupiter�t k�zel�ti meg.

A h�m�rs�kleti elemz�sek szerint a donorobjektum h�m�rs�klete a barna t�rp�khez hasonl� tartom�nyba esik (1400 Celsius), azonban a sug�rz�s spektruma nagyban elt�r azok�t�l. A legh�v�sebb csillagok h�m�rs�klete 2400 Kelvin k�r�l van, m�g p�ld�ul a Jupiter� m�nusz 150 Celsius fok. �gy a „csillag” t�pus�ra tov�bbra is hom�ly vet�l.

A rendszer kialakul�s�t illet�en csak tal�lgatnak egyel�re a csillag�szok. Egyes felt�telez�sek szerint eredetileg a feh�r t�rpe progenitor csillaga �s egy szuperplan�ta kapcsolhatta �ssze �let�t, �s valamilyen ismeretlen �ton, �s az ut�bbi t�l�lte az el�bbi feh�r t�rp�v� alakul�s�t, l�trehozva ezt a k�l�nleges, v�g�t j�r� rendszert.