Hibern�lhat�-e az ember?

  2004.10.23. 19:29

A K�ls�-Naprendszer bolyg�ira, holdjaira t�bb �vig tart az �rutaz�s. A j�v�ben iderep�l� �rhaj�sok sz�m�ra a legoptim�lisabb megold�s az lenne, ha a t�bb�ves elszigetelts�get, bez�rts�got folyamatos alv�ssal t�lthetn�nk. Az Eur�pai �rhivatal szak�rt�i ez�rt azon dolgoznak, hogy val�s�gg� v�ljon az ember t�bb�ves hibern�l�sa.

Nem sci-fi

Sci-fi-nek t�nik, pedig m�r k�zzel foghat� eredm�nyek is vannak. K�l�nf�le k�miai anyagok seg�ts�g�vel a kutat�k egyes sejtekn�l k�pesek felf�ggesztett �letfunkci�s �llapotot el�id�zni. Az aktu�lis �llapot v�ltozatlan fenntart�s�ra ir�nyul� kutat�sok k�pezik tulajdonk�ppen a hibern�l�s alapszint� kutat�sait.

A t�li �lmot alv� �llatok, mint a medv�k �s a mormot�k vagy teljesen hibern�lj�k magukat, – ilyenkor hossz� h�napokat �talszanak –, vagy hosszabb alv�sokb�l �ll� k�bult �llapotba ker�lnek. Ez ut�bbi �llapotban a t�l sor�n t�bbsz�r is fel�brednek. Mindk�t �llapotban anyagcser�j�k rendk�v�l lelassul. Az �llatvil�gban a kem�ny hidegt�l �s az �lelmiszerhi�nyt�l meg�v� hibern�ci� nagy val�sz�n�s�ggel egy speci�lis g�nhez k�t�dik.

Az Eur�pai �rhivatal kutat�i k�s�rleteik sor�n egy DADLE (D-Ala,D-Leu-enkephalin) elnevez�s�, �piumszer� tulajdons�gokkal rendelkez�, az emberi agyban termel�d� molekul�hoz hasonl� vegy�let seg�ts�g�vel hibern�lt �llapotot id�ztek el� a sejtkult�r�kban. A vegy�let cs�kkentette a sejtek oszt�d�s�t, �s visszaesett genetikai aktivit�suk is. A molekula elt�vol�t�s�val a hibern�ci� megsz�ntethet� volt, vissza�llt az eredeti �llapota sejtkult�r�kban, r�ad�sul mindenf�le mell�khat�s n�lk�l.

M�szaki k�vetelm�nyek

Az orvosi kutat�sok azonban csak egyik r�sz�t k�pezik az �rhaj�sok t�bb�ves hibern�l�s�nak, meg kell teremteni a hossz� alv�s m�szaki felt�teleit is. B�rmilyen probl�ma, v�szhelyzet alakul ki az �rhaj�n, a m�ly �lmot alv� �rhaj�sok helyett a fed�lzeti automata berendez�seknek kell reag�lniuk.

Ugyancsak kih�v�st jelent a hibern�l�shoz sz�ks�ges v�d�burok meg�p�t�se. A burok megteremten� az alv�shoz sz�ks�ges �letk�r�lm�nyeket: megfelel� h�m�rs�kletet biztos�tana, megv�den� az �rhaj�sokat a napkit�r�sekt�l, valamint adatokat gy�jtene �letfunkci�ikr�l is. A hibern�ci�hoz sz�ks�ges berendez�sek helyig�nye teh�t tetemes, m�sr�szr�l viszont hely sp�rolhat� azzal, hogy az alv� leg�nys�g kevesebb �zemanyagot, vizet, �lelmiszert fogyaszt.

Ir�ny a Callisto?

Az Eur�pai �rhivatal kutat�i szerint a hibern�ci�t csak val�ban hossz� utakra c�lszer� haszn�lni, egy k�t�ves Mars utaz�sn�l m�g nem vetn�k be.

�rdekelheti viszont a NASA-t hossz� t�v� tervei megval�s�t�s�ban: a jelenlegi tervek szerint ugyanis 2045-ben hatszem�lyes misszi� indulna a Jupiter egyik nagy holdj�ra, a Callist�ra. Az utaz�s �t �vig tartana. A tervek szerint a kutat�csoport egy h�napot t�ltene a Callisto felsz�n�n.

A kutat�k a DADLE hat�sait most patk�nyokon vizsg�lj�k, az els� eredm�nyek �vv�g�re v�rhat�ak. Term�szetesen a sejtek hibern�l�sa m�g t�vol van att�l, hogy szervek illetve egy komplex szervezet �letfunkci�it le�ll�ts�k id�legesen. Az emberi hibern�ci�ra t�bb �vtizedet kell m�g v�rnunk. Az eredm�nyek azonban nem csak az �rutaz�sok sor�n lesznek alkalmazhat�ak, szerv�t�ltet�s vagy s�lyos szervi s�r�l�sek sor�n is hasznosnak bizonyulhatnak.