Fldnkn mintegy harmincezer pkfaj l. Ezek mindegyikre jellemz a fonalkszts, melyet a potrohukban tallhat szvmirigyek termelnek, s a szvszemlcskn keresztl prseldnek ki, majd a levegn megszilrdulnak.
A fonal felhasznlsban mr nagy klnbsgek vannak. Egyes pkfajok biztostktlknt, msok lakhelyk kiblelsre, petecsomjuk beburkolsra vagy rptfonalknt alkalmazzk. Nhny pkfaj foghlt is kszt, melyeknek tbb tpusa ltezik.
A leggyakrabban a
kerekhlval tallkozunk, ez keretbl, sugrirny kllkbl s az ezekre rgztett csigavonalban hzd fogfonlbl ll. A
hurokhl laza szvs, kusza szlakbl ll, kzponti, srn sztt rsze nincs. A
tlcsrhl olyan vastag, tmtt szvs hllap, melynek szlhez vagy kzephez egy mindkt vgn nyitott cs kapcsoldik. Ebben pihen a pk, s ha zskmnya rkezik, odaszalad, ha tmads ri, akkor viszont az ellenkez irnyba fut. A
vitorlahl sok kusza fonllal felerstett, srn sztt hllap, melynek als oldaln fggeszkedik a pk s vr a hlban megreked zskmnyra.
hogyan csinlja? Szimmetrijban a leginkbb lenygz taln a kerekhl. Ksztsvel kapcsolatban elmondhat, hogy itt valban minden kezdet nehz. A pk leereszkedik egy fonlon, s vr. Egszen addig, amg egy szlfuvallat t nem repti a kiszemelt tloldali pontra. Ha ez megtrtnt, mr kszen van a hl keretnek els szla. Ezen a pk mg j nhnyszor vgigstl, s jabb s jabb szlakkal megersti.
Na j, a msodik szl sem egyszer. Ez ugyanis az elshz rgzl mindkt vgvel, kzpen pedig lazn csng al. Ennek a legals pontjhoz ersti a pk merlegesen a harmadik szlat, melynek msik vgt ismt szilrd alaphoz rgzti. gy a msodik s harmadik szl ipszilon alakot formz. A mester ezutn elkszti a hl kerett, majd a kllket, s legvgl a spirlvonalban kanyarod tnyleges fogrszt, amely msfle, ragacsos fonalbl kszl.
A pknak gondosan gyelni kell arra, hogy ne essen nnn csapdjba, hiszen ugyangy beleragadhat a hljba, mint zskmnyai. Hazai terepen biztonsgban van, mert pontosan emlkszik a ragacsos fonalak helyre, s nem stl azokon.
AJÁNLOM AZ OLDALT
„Hogyan oldja meg, hogy – akr – kt fa kztt hzdjon a teljesen szimmetrikus hl? Hogyan jut t egyik helyrl a msikra, s ezutn hogyan alakul ki a hl vgleges formja?”
