A Halottak napja a r�mai katolikus egyh�zban az �sszes meghalt h�v� eml�knapja. Mindazokra eml�kezik ilyenkor az egyh�z, akik a kereszts�gben hunytak el, �s akikr�l �gy hiszik, hogy a purgat�riumban vannak, minthogy bocs�natos b�n�kkel a lelk�k�n haltak meg. A katolikus tan�t�s szerint az �l� h�vek im�ja seg�t a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak, �s �gy megl�thass�k Istent a mennyben. Meghat�rozott napokat m�r a kereszt�nys�g kezdeteit�l arra szenteltek, hogy a megholtak bizonyos csoportj��rt k�zbenj�rjanak. Egyetemes k�zbenj�r�sra azonban november m�sodik�t 1030 k�rny�k�n a Cluny-i benc�s monostor ap�tja, Odilo vezette be, �s megszabta, hogy kapcsolj�k �ssze egy sor kieg�sz�t� im�val �s alamizsn�val. Ezt a halottakr�l sz�l� megeml�kez�st �tvette az eg�sz egyh�z. November 2-a, mint halottak napja, a XIII. sz�zad v�g�re gyakorlatilag �ltal�nosan elfogadott� v�lt. Az �nnep napj�t �gy v�lasztott�k, hogy a mindenszentek napj�t k�vesse. Ez a nyugati kereszt�nys�gben november elseje. A halottak napj�hoz sz�mos n�phit kapcsol�dik. Az �l�knek ilyenkor tilos volt a munka. Nem volt szabad semmif�le f�ldmunk�t v�gezni, hogy ne h�borgass�k a halottakat. Halottak napj�n, s�t eg�sz het�ben tilos volt mosni, mert a halottak a v�zbe ker�ln�nek, a ruha pedig megs�rgul. Sokfel� terjedt el az a hiedelem, hogy a halottak ilyenkor hazal�togatnak, ez�rt sz�mukra is megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra, �s gyerty�t gy�jtottak. A gyerty�k a halottak�rt �gtek, a t�z ugyanis megtisztul�st hozott.

2004.november.1