Elektromos �rammal fokozhat� agyunk teljes�tm�nye?

  2004.11.03. 14:35

K�tezred amper �ramer�ss�ggel (nagyj�b�l ennyivel megy egy digit�lis �ra), m�r 20 perc ut�n sz�mottev�en javulnak verb�lis k�pess�geink – der�l ki az Amerikai Eg�szs�g�gyi Hivatal (NIH) leg�jabb kutat�s�b�l.

A k�s�rlet sor�n 103 �nk�ntes kopony�j�ra helyeztek elektr�d�kat, majd h�sz percen kereszt�l gyenge �ramot vezettek ezekbe. A delejez�st el�tt �s ut�n megk�rt�k a r�sztvev�ket, hogy min�l t�bb, egy adott bet�vel kezd�d� sz�t mondjanak m�sf�l perc alatt. Meglep� m�don m�g a behat�s el�tt �tlag 20 sz�t soroltak fel, ut�na (egy m�sik bet�t v�lasztva) 20 sz�zal�kkal t�bb sz� jutott esz�kbe. Kisebb �ramer�ss�gek eset�n ilyen k�l�nbs�get nem tal�ltak a kutat�k.

A jelens�g magyar�zata m�g ismeretlen, de az idegtud�sok felt�telez�se szerint a fenti esetben a gyenge �ram j�t�kony hat�st fejtett ki a prefrontalis agyk�regre. Az �ram hat�s�ra feltehet�en a sz�k�pz�sben r�sztvev� agyter�let sejtjeinek elektromos jellegzetess�gei megv�ltoznak, a v�geredm�ny pedig hat�konyabb m�k�d�s lesz. A kutat�k azonban m�g ad�sak annak megv�laszol�s�val, hogy melyek ezek a sejtek, �s mely jellegzetess�geik v�ltoznak meg, milyen molekul�ris, �s idegi inger�let�tviv�-anyag mint�zat alakul ki ezekben az esetekben, �s mindez mennyire visszaford�that�, illetve k�ros.

A gy�gyszeresen nem befoly�solhat� depresszi�n�l egy�bk�nt �vtizedek �ta haszn�lt gy�gy�t� elj�r�s az elektrokonvulz�v ter�pia, amikor is er�s �ramot vezetnek az elaltatott beteg kopony�j�ba, j�val nagyobbat, mint a fenti kutat�s sor�n.

Az elektromos stimulus a kutat�k rem�nyei szerint egyszer�bb �s biztons�gosabb kieg�sz�t� ter�pi�t jelenthet az alulm�k�d�ssel j�r� betegs�gek eset�n. Ilyen p�ld�ul az �regkori szellemi hanyatl�s, vagy demencia, illetve a prefront�lis agyi k�rosod�ssal kapcsol�d� besz�dzavarok.