Elk�sz�lt a vil�g leger�sebb sava

  2004.12.08. 22:28

A vegy�letet karbor�nsavnak nevezik, �s el��ll�t�i szerint b�tran t�rolhat� �veged�nyben, nem marja ki a fal�t. A kor�bbi „cs�cstart�”, a fluorok�nsav eltart�sa komoly neh�zs�geket jelentett, mivel percek alatt �tr�gta mag�t az �vegen.

A Kalifornia Egyetem kutat�i �ll�tott�k el� ezt a savat, Christopher Reed vezet�s�vel. Elmond�suk szerint a karbor�nsav m�rs�kelt korrozivit�sa k�miai stabilit�s�nak k�sz�nhet�. A t�bbi savhoz hasonl�an ez is reakci�ba l�p m�s vegy�letekkel, �s pozit�v t�lt�s� hidrog�natomot, protont ad �t nekik. A marad�k azonban – b�r negat�v t�lt�s� – el�gg� stabil ahhoz, hogy ne l�pjen tov�bbi reakci�kba.

Ez a m�sodlagos reakci� az, ami a korr�zi� szempontj�b�l l�nyeges. Az �veget korrod�l� hidrofluorsav fluoridionjai p�ld�ul reakci�ba l�pnek az �veg szilikon-dioxid molekul�ival, ez vezet annak felmar�d�s�hoz.

A karbor�nsav k�plete: H(CHB11Cl11). A proton lead�sa ut�n megmarad� karbor�nv�z tizenegy b�ratomb�l �s egy sz�nb�l �ll, melyek ikoza�der form�j�ban helyezkednek el. A kutat�k szerint nem kiz�rt, hogy ez a l�tez� legstabilabb k�miai szerkezet, m�g savi er�ss�ge, amely a protonlead�si hajland�s�ggal jellemezhet�, sz�ztrilli�szor er�sebb, mint a v�z�.

Reed �s kutat�csoportja sz�m�ra az �jdons�g keres�se, �j k�miai form�k felfedez�se a c�l, ez munk�juk l�nyege. Nem kiz�rt azonban, hogy az �jonnan felfedezett karbor�nsav a k�s�bbiekben gyakorlati alkalmaz�st is nyer ak�r a gy�gyszergy�rt�s vagy az olajfinom�t�s ter�n.