Energiahordoz�t a Holdr�l!

  2005.02.04. 16:21

A Holdr�l sz�rmaz� �sv�nyi mint�k alapj�n ismert, hogy k�s�r�nk nagy mennyis�gben tartalmazza a h�lium 3-as izot�pj�t (He-3). „A F�ldh�z viszony�tva a Holdon �ri�si mennyis�g� He-3 tal�lhat�” –nyilatkozta Lawrence Taylor, az amerikai Planetary Geosciences Instiute (Bolyg�-F�ldtudom�nyi Int�zet) igazgat�ja, egy, a Hold hasznos�t�s�val foglalkoz� k�zelm�ltban rendezett konferenci�n.

Ha a h�lium h�rmas izot�pj�t kis mennyis�gben a hidrog�n egyik izot�pj�val, a deut�riummal f�zion�ltatjuk nagyon magas h�m�rs�kleten, d�bbenetes mennyis�g� energia keletkezik. Csak 25 tonna He-3 elegend� lenne az USA egy �ves energiasz�ks�glet�nek fedez�s�re. „25 tonn�t pedig egy �rsikl� seg�ts�g�vel k�nnyen a F�ldre lehet sz�ll�tani” – �ll�tja Taylor.

He-3 a napsz�lnek k�sz�nhet�en fordul el� nagy mennyis�gben a holdi talajban �s k�zetekben. Kivon�s�hoz a k�zeteket 800 Celsius fokra kell hev�teni. 200 tonna holdi k�zetb�l k�r�lbel�l egy tonna He-3-at lehet kivonni. A F�ld�n term�szetesen csup�n 10 kilogramm tal�lhat� a g�zb�l.

Egyes sz�m�t�sok szerint a Hold egy milli� tonna He-3-at tartalmaz, ez a F�ld�n tal�lhat� �sszes meg�jul� energiatartal�k h�romszorosa. A f�zi�s elj�r�shoz sz�ks�ges reaktortechnol�gia azonban egyel�re gyerekcip�ben j�r, ak�r 30 �vig is eltelhet egy biztons�gos rendszer ki�p�t�se.

A He-3 a j�v� f�zi�s reaktorainak egyik legtiszt�bb �zemanyaga lehet nagy hat�konys�ga �s radioakt�v hullad�k�nak kisfok� k�rnyezetterhel�se miatt. „2050-re a F�ld s�lyos energiaprobl�m�kkal szembes�l. Ez�rt ideje el�re gondolkodnunk” – hangzott el a konferenci�n. A kutat�k szerint, mire siker�l kifejleszteni a megfelel� reaktortechnol�gi�t, azt is felt�rk�pezik, hogy a Hold mely r�szei k�l�n�sen gazdagok a h�lium h�rmas izot�pj�ban.

A He-3 utani kutat�s sor�n a tud�sok a holdi felsz�n anyag�nak kor�t, vagyis a k�rnyezeti hat�soknak val� kitetts�g idej�t, valamint a felsz�n anyag�nak tit�ntartalm�t veszik figyelembe. Az ilmenit �sv�ny (FeTiO3) p�ld�ul sokkal nagyobb m�rt�kben k�ti meg a h�liumot, mint a t�bbi holdi anyag. A kor pedig az�rt fontos, mert az id�sebb anyagok a hosszabb ideig tart� kitetts�g miatt nagyobb sz�m� finom kis aggreg�tumot tartalmaznak, melyek elnyelik a He-3-at.

Az el�rejelz�sek szerint nagyobb mennyis�g� He-3 tal�lhat� a t�ls� oldal mare ter�letein, mivel ezt az oldalt soha nem takarja el a F�ld a napsz�l el�l, �s a F�ld fel� n�z� oldal nagyobb tit�n-dioxid tartalm� r�szein.